SALÁTÁK ÉS DRESSZINGEK > Egytálsaláták

A Waldorf-saláta eredetét a New-York-i luxusszálloda, a Waldorf-Astoria konyhájában kell kutatnunk, ugyanis a 900-as évek elején az akkori séf lepte meg vele a vendégeket. Lényege az erősen aromás zeller, a savanykás-édeskés alma és dió, valamint a majonézmártás kellemes összhatása. Bármit „varázsolhatunk” hozzá, mert, persze, ahány ínyenc, annyi Waldorf-saláta, de a három alapanyagból nem tanácsos elvenni, mert megbomlik, az ízek egyensúlya.

Fotó: Hemző Károly

Waldorf-saláta

Hozzávalók 4 személyre:

250 g zellergumó
2 biocitrom
2 savanykás alma (250 g)
100 g dió
120 g érett márványsajt
1 kis fej fejes saláta (zöld lollo)
néhány zellerlevél
A mártáshoz:
1 dl tejszín
4 ek. majonéz (60 g)
só, őrölt fehér bors

1. Először is gumikesztyűt húzunk, mert a zeller – lévén gyors barnulásra hajlamos zöldség – pillanatok alatt megfesti a bőrünket, és még citromlével is nehezen eltávolítható a nyoma. A zeller két „végét” levágjuk, majd vágólapra helyezzük, és körbeforgatva (mint a narancsot) meghámozzuk (A). Megmossuk, szárazra töröljük, félbevágjuk, bedörzsöljük citromlével, majd vékony szeletekre gyaluljuk (B). 4-5 szeletenként egymásra fektetjük, és gyufaszál vékonyságú, 4-5 cm hosszú csíkokra vágjuk (C), azonnal meghintjük citromlével és 1/2 kk. sóval.

2. Az almákat megmossuk, kettévágjuk, magházukat kiemeljük, héjuk vastagságától és ízlésünktől függően meghámozzuk vagy hámozatlanul hagyjuk őket, apróra felkockázzuk (D), megöntözzük citromlével, illetve citromlével-karikával savanyított vízbe dobjuk. Néhány diógerezdet félreteszünk a díszítéshez, a többit durvára vágjuk (E), a sajtot apróra felkockázzuk.

3. A mártáshoz a tejszínt félkemény habbá verjük, kíméletesen a majonézhez adjuk, ízlés szerint sózzuk, borsozzuk, citromlével savanyítjuk. Az almát és a zellert leszűrjük, a vágott dióval és a sajttal együtt beleforgatjuk a mártásba, lazán összekeverjük, 1 órára hidegre tesszük.

4. A salátát leveleire bontjuk, megmossuk, kicentrifugázzuk vagy konyharuhával szárazra lapogatjuk. Néhány szép levéllel kibélelünk egy nem túl mély tálat, a többit falatnyi darabkákra tépkedjük, és a tál aljára szórjuk. Ráhalmozzuk a salátakeveréket, tetejét a félretett diógerezdekkel és a zellerzölddel díszítjük. Egytálsalátaként, többfogásos menüben elegáns előételként adhatjuk.

Tippek:

– A szépség kedvéért tálalhatjuk úgy is, hogy a mártást külön tálkában kínáljuk, és csak az asztalnál keverjük össze a salátával.
– Kínálhatjuk üvegtálkákban vagy koktéloskelyhekben is.

Változatok:

– Készíthetjük a salátát harsogóbb-keményebb húsú, illatos zöld almával is, sőt kiegészíthetjük
1 nagyobb, rózsaszín bélű grépfrúttal is. Ez utóbbit meghámozunk, majd kifilézzük, azaz a gerezdeket elválasztó hártyák közül kivágjuk a gyümölcshúst. Levét a majonézmártáshoz adjuk, amit még 1-2 evőkanál brandyvel, Cayenne-borssal is illatosíthatunk, a többi ugyanaz.
– Egyéb karakteres gyümölcsökkel (pl. őszibarack, szőlő, ananász, narancs) is gazdagíthatjuk, de az alap marad!